Perspektíva

Barnaföldi Anna meg nem valósított művei II.

- ez egy gyűjtés. olyan filmekből kivágott jeleneteket gyűjtöttem, amikben, valamilyen körülmények között megjelenik egy művészeti alkotás

Miért nem fejeztem be?

Egyszerű oka volt, megtudtam, hogy valaki az egyetemről, már foglalkozott ezzel, és ez baromira zavart.

Barnaföldi Anna meg nem valósított művei I.

-iskolai feladat volt, egy idézetre kellett volna egy nagyon rövid videót készíteni.

-2 db snittig jutottam el

Miért nem fejeztembe?

- egész addig, 1 db videó munkát csináltam, aminél ráadásul, csak egy szöveget kellett felvennem, ezért nem volt szükségem arra, hogy pl. a képre odafigyeljek. Ennél a munkánál fontos lenne a kép kompozíció és még sok minden más. Akkor tudom, hogy azért blokkoltam le, és nem is folytattam aztán, mert úgy gondoltam, hogy nem értek a videóhoz. A vágással, programokkal, most már nem lenne gond, de akkor tudom, hogy gyakorlatilag az alapoktól kellett volna megismernem valamilyen programot. Az iskolában lehetőségem lett volna, hogy segítséget kérjek bárkitől, de akkor úgy gondoltam, hogy ciki lenne azzal előállni, hogy fogalmam sincs arról, hogy kellene belefogni ebbe az egészbe, miközben ez egy kvázi kötelező feladat. Később nem kérdeztek rá, én meg azzal zártam le, a dolgot, hogy talán valaha befejezem, nem a feladat, hanem az idézet miatt.

Kiss Gergely "vállalhatatlan" festményei

Jegyzetek - Epreskert

Jegyzetek - Virágbolt

Nemigen - "Bemutatni nem mert művek"

A munkacsoport egy ön- és ‘közegreflektív’ vizsgálatot tervez a művészeti hallgatók és a tanári hatás közötti kapcsolatról. Hogyan befolyásolja a vélt ítélet, attitűd a hallgatók munkáit, amikor megpróbálják a tanárok jelzéseit dekódolni? Hogyan alakul az öncenzúra a művek bemutatása előtt? Milyen szempontok játszanak szerepet abban, hogy egy hallgató jónak/bemutatásra érdemesnek lát egy művet? Kinek akarunk megfelelni?  Mi jellemzi az intézményesült intézménykritika (lásd intermédia-szak) gyakorlatát és gyakorlóit/szereplőit?

Ezek talán nehezen megfogható kérdések egy olyan környezetben, ahol elvileg nincs tétje hibázni, ahol paradigmaként fogadjuk el az ‘új’ létrehozásának szükségességét, és, ahol eredendően minden művész-bojtár a saját, ‘egyéni hangjának’ felfedezésén munkálkodik.

Bár a felvetések egy belterjes közegben, a hallgatói lét során merültek fel, de valószínűleg kiterjeszthetőek a későbbiekre is, ahol – jó esetben – a tanárok szerepét kurátorok, galériások és gyűjtők, mecénások és befektetők, szakmai zsűrik fogják elfoglalni. ("Rosszabb esetben" nem lesz dolgunk ezekkel egyáltalán.)

A munkacsoport kutatásának egy releváns, téri megjelenítés ad majd a keretet, publikussá/láthatóvá téve a témára reflektáló munkákat. Ez a keret egy tudatosan változó, változtatható struktúra, mely a résztvevők érdeklődésétől, ötleteitől tovább szofisztikálódik. E közös ‘keretezésre’ szeretnénk mindenkit invitálni, aki több időt tölt azzal, hogy azon gondolkodik, milyen műalkotást csináljon, mint amennyit az alkotásra áldoz.